2008. május 29., csütörtök

Újabb erősszeles beszámoló: Toci


Íme egy megkésett, rövid beszámoló az első igazán jó szeles bevetésünkről. A helyszín Balatonfüred, az Évadnyitó szombatja. Szereplők: Csabi /Litkey Csaba/, én /Bartos Zoltán/, és a vadiúj Hajó /Capricorn F18/.




Napsütésben, 4-6os, délnyugati
széllel szállunk vízre a BYC kikötőben, ami nem kimondottan katamarán-barát
elrendezésű - ezt megerősítendő, az indulás utáni harmadik másodpercben majdnem
egy vasötvenes orrára akadtunk, utána kikötőcölöpöt kerülünk ki fél méterrel. A
nyílt vízen rendezzük sorainkat, nekem még remeg a lábam az előzőektől, de
ráhúzunk, és onnan minden kisimul. Mindketten trapézon állva veretünk Tihany
felé, nézzük, érezzük az új szerzeményt. A streck, a görbület, az árbocdőlés
teljesen jó /állítgattuk is eleget/, a grósz szépen nyit, amire szükség is van,
mert fúj rendesen. Gyönyörűen megy!!! Állítunk a fockbehúzó ponton, így még
kezesebb lett.



Felkreutzolunk a Gödrösig,
próbálgatjuk az ejtést-élesedést-shottolást összehangolva vinni a gépet, néha
egész jól összeáll.



Leejtés, spi felhúz, és indul a
nagy menet, szoknom kell ezt a tempót, hogy a legkisebb kormánymozdulatomra is
reagál, még éveleje van és az Asso nem megy így. Távolodunk Tihanytól, a
hullámok nőnek, de az orra nem akad le, átvágja őket, és elképesztően stabil,
kiegyensúlyozott marad.



Néhány menet után, esünk egy
nagyot spivel, durva nyomás jött, amit láttunk, vártunk, de esélyem sem volt
beleejteni, olyan gyorsan vágott le. Mindezt azon melegében, az alsó testen
állva is megbeszéljük, mindketten röhögünk. Gyorsan felállítjuk, és megyünk
tovább. Csopak elé is lehauzolgatunk, már keressük, élvezzük a nagyhullámok
közötti vágatást.



Kreutz, hátszél, fel-le hosszú
menetekkel, egyre jobban kezünkben a Hajó.



A nap vége felé a Hajógyár előtt
perecelünk még egyet, túl éleset hauzoltam, az alsó testen, most is megbeszélést
tartunk, vállalom a történteket. Most is hamar visszaáll, picit még rohangálunk,
aztán fáradtan értünk partot, a kikötés várakozáson felül eseménytelen.



Pihegünk, hív a Lájer, hogy
látott minket, és túléltük-e, meghogy a Janiék is kinn voltak rövid körön, egy
pereccel. Mondom, hogy egyben van minden. „Ha ezt kibírta, akkor jól
összerektátok!”- mondja.



Neked elhiszem Tamás!



 



Bartos Zoltán/Tockos