2009. szeptember 23., szerda

C25 Sztori 2. rész Diótól - Karácsony nyáron


Folyt. Köv…… és a reklám után kiderül, hogyan lesz Karácsony nyáron.


 


kekszalag_www.jpg



 


 


Piros szörnyeteg nagy ruddal magaslik az alsóörsi camping fái fölé.

Jöttek is az NDK-s frizurás, pocakos turisták mert már távolról kiszúrták, hogy nem e lehetne kibérelni? De mondom persze. Spivel vagy spi nélkül?




- Az meg mi?



 


Mondom nekik, hogy árnyékoló, nehogy a trampolinon napozás közben napszúrás érje önöket, - hú komolyan, akkor olyant is kérünk.

-Rendben van előkészítem és jöjjenek vissza ha látják a helikoptert ami vízre rakja!


De nem csak ők néztek nagyot, hanem az egész katamarános társaság, amikor kora tavasszal lehozta a hajóját és egy felfújt nacra F18-ast láttak pirosra festve.

Jöttek is a szokásos kérdések, mekkora, milyen, hogyan és miért, mi meg büszkén feszítettünk mellette és löktük a sódert, meg legendáztunk ….. mert vitrolázni sajnos még nem igazán tudunk vele.

Szóval ez a vas 25 láb hosszú, 13 széles, 20 a keretekkel - na most egy kis szünet míg számolgattok – aztán 34,5 négyzetméteres grósz, 11,5 a fock és 56 a spi. Mindez kb 350 kg-ban. Igazán ígéretes.


 


C25_2.jpg



 


A hajó Angliában készült, házilagos de kiváló kivitelezésben. Az extreme 40-es katamaránokhoz hasonló sorozatot akartak életre kelteni vele 2000 körül, és ez volt a prototipus, az első és utolsó, azaz az egyetlen pédány, mert úgylátszik nem volt elég nagy és drága, hogy ráharapjanak a vitorlázó félistenek vagy az unatkozó milliomosok - érdekes, hogy rá pár évre az extreme 40-es vagy az RC 44-es pillanatok alatt elérte a megfelelő flottát annak ellenére, hogy áruk közel fél millió euró körül van.



Visszatérve a hajóra. Sajnos látszik rajta a kor, mind az állapotán vagy a formáján, és ettől egy erősebb mezőnyben már nem versenyképes. Így juthattunk hozzá, hiszen mostohagyerekként bántak vele és hobi vitorlázásra használták csak és mivel ez egy csúcs versenygép így minden speciális rajta és drága, még vitorlázó árakhoz képest is kb 10-szeres a szorzó de cserébe tizede az élettartama, tehát még minden eredeti azaz közel 10 éves a hajón ez azt jelenti, hogy igazából mindent ki kéne cserélni rajta.

Természetesen mindent ki szeretnénk cserélni rajta, de nálunk ilyenkor a 10-es osztó működik, azaz csak a tizedét tudjuk kicserélni mint amit kéne.



 


 C25_3.jpg


 


Mikor először felállítottuk az árbócot megfájdult a nyakunk mire szemünkkel elértük a tetejét.

Alig vártuk, hogy kipróbálhassuk, aztán eljött a nap! Kellő tisztelettel is bántunk vele az első alkalommal és ez a tisztelet máig tart, mert hiába érzem magamban a megfelelő rutint a katamaránok viselkedésében, ez valahogy még is más.



Könnyedén megindul és 2-3-as szélben simán kiáll egytalpra mind kreuzban és raumban. Lassabban dől meg mint az F18-as de lassabban is állítható meg a dőlés, hiszen itt nem működik a kicsit hátradőlök és kikormányzom vagy engedek 10 cm a shotton. A kormány közel nem olyan finom és a holtjátéka is sokkal nagyobb, a shott áttétele sem megfelelő, innentől kettes pálya minden.

A vitorlák is elég leharcoltak, konkrétan a fokunk szerintem már 3 éve elérte a használhatóság határát, de azért idén még jó volt.



Sokan kérdezték milyen vezetni, hasítani a habokat a C25-el, valami elképzelhetetlen dimenziót képzelnek el ilyenkor, mint amit akkor éreztek mint amikor először verettek spível egytalpon. De ez nem teljesen így van, és nem azért mert nem megy a gép, hanem mert más, és erre akkor jöttem rá mikor hosszú idő után visszaültem F18-ba, és a hajó érezte minden mozdulatomat, együtt mozdultunk a hullámokon, olyan örömmel teltem meg amit nem lehet semmihez sem hasonlítani, sikítottam, toporzékoltam a hajó oldalán örömömben…….hirtelen karácsony lett számomra a nyár közepén.



 


Dió



 


Ui.:

Akkor miért ez a nagy dög: mert sajnos az F18-ast nem engedik a szalagon és kénytelenek voltunk olyan hajót hozni amivel lehet hivatalosan is versenyezni, igaz, hogy csak 2 évente de az is több a semminél.

Sajnos amíg nem lesz egész évre való versenyzési lehetőség addig nem igazán fognak elterjedni és amíg nem terjed el és nem lesz akkora flotta, hogy megérje versenyen külön értékelni őket addig nem igazán látnak minket versenyeken szívesen, mert elrontjuk az egytestűek versenyét, na tessék 22-es csapdája.Ezt a csabdát próbáljuk megtörni és elfogadtatni a vitorlázó társadalommal, hogy itt vagyunk.

Próbáljuk népszerűsíteni a nagykatamaránokat is mint ahogyan a kicsikkel tették ezt pár évvel ezelött a KSE alapítói, és ez a kezdett kedvez az alacsonyabb költségvetésű csapatoknak – mint mi - hiszen nem kell rögtön extreme 40-esbe ülni mert míg ilyen „szedett-vedett a mezőny”, addig rosszabb hajóval is lehet nyerni, ha a hiányt tudjuk lelkesedéssel és sok gyakorlással pótolni.